Tisztességgel és sok előmunkával emlékeztünk ma: a két hatodik osztály diákjai sokáig úgy készültek, színpadra állnak. Nem kockáztattuk a szünet előtt mégsem az összezártságot: mégis rádióműsorként is sokat nyújtott a Strauss, Wagner és Mozart zenéken át beúszó megrendítő szó. Emlékeztünk. Fehérben, csendben. Addig kell beszélgetnünk igazán sokat 1956-ról, amíg a nagyszülők velünk vannak!
Köszönjük a diákok, Tóth Krisztina tanárnő és Enyedi Gábor tanár úr munkáját!