NYÍLIK VÉGRE…

"A megvilágosodás egy olyan állapot, ahol minden ellentmondás eltűnik. Az ember egyszerűen csak felfogja az életet úgy, ahogy van. Nem gyárt hozzá elméleteket, nem hasonlít, és nem ítélkezik."

(Murakami Haruki: Norvég erdő)

Talán ezt, talán mást, de valamit nagyon meg kellett tanulnunk, ha ennyire fájt… elvesztek események, értékek, idő, néhányunknak jó emberei, családtagjai: mégis élünk, itt lehetünk.

A diákok meghatóan helytálltak, talán csendesebbek, de boldogan vetették be magukat az iskolába. A nyolcadikosok felvételiztek, az elsősök észrevétlen megtanultak olvasni – szélsőségesen nehéz időkben.

A tanárok mindannyian visszatértek, teszik a dolgukat, várják a normalitást, mert hiányzott – bátrak és elkötelezettek.

Munkatársaink irodában, technikai feladatokkal önmagukat kockázatnak kitéve állták a sarat mellettünk – hálásak vagyunk.

A szülők olyan értékeket mutattak fel, amikről olykor már azt hisszük, elvesztek: nagyvonalúság, együttműködés, szóbeli ígéretek megtartása, támogató önzetlenség, fegyelem… köszönjük!

Köszönjük, hogy lehetünk!